A Fideszben évek óta léteznek különböző pólusok, melyeknek összecsapása egészen addig nem érdeke senkinek sem, amíg Orbánék probléma nélkül szivattyúzhatják ki saját maguk számára az EU-s és más forrásokból elcsalt pénzeket. Leginkább úgy tudnám meghatározni ezeket a pólusokat, hogy az egyik szélén a párton belül általában józan hangot képviselő, mostanában elrejtett Navracsics Tibor, a másikon pedig a rezsibiztos Coca-Cola reklámarc Németh Szilárd található, akikről sem intellektusában, sem kommunikációjában nem mondaná a politikában nem jártas ember, hogy tulajdonképpen egy párthoz tartoznak.

Az sem képzi vita tárgyát, hogy a gyenge képességekkel megáldott, de a saját frappáns válaszaiban egyenesen fürdőző Kósa Lajos, vagy a Navracsicshoz hasonlóan szintén háttérbe szorított Pokorni Zoltán pólusa a szimpatikusabb.

Egészen a hódmezővásárhelyi választásokig az volt a benyomásom, hogy Lázár János kétségkívül Pokorni és Navracsics pólusához tartozik azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a cinizmussal teli, lekezelő szövegei, a modorossága és nagyképűsége sem volt elegendő ellenérv amellett, hogy ne ismerjem be, a saját személyiségét és stílusát egy percre sem dobta sutba főnökével, Orbán Viktorral ellentétben, aki amikor az első neszét megérezte annak, hogy az öltöny helyett a gumicsizmával és a foszöld színű inggel kisemberesebb lehet, ő váltott.

A sutba dobás most megtörtént.

Az eddig ismert Lázár János talán végérvényesen meghalt februárban, amikor a saját szülővárosa és holdudvara utasította vissza a Fideszt az összellenzéki támogatást élvező, de függetlenként induló Márki-Zay Péterrel szemben. Nem is olyan régen még Lázár azzal hencegett és próbálta bizonyítani érdektelenségét a hatalom iránt, hogy nem fogad el listás helyet, ha egyéniben nem választják meg, nem lesz országgyűlési képviselő. Láss csodát, a lista kijött és bár az első tízben valóban nincs ott se Lázár, se Rogán neve, a húsz között - tehát biztosan befutó helyen - azért megtaláljuk őket.

Kép: 24.hu

Lázár Jánosból, a visszafogott, médiát egyáltalán nem kereső emberből, aki idáig magát és családját is óvta a sajtótól, most olyan fideszes médiacsászárokat utasít maga mögé, mint Pócs János vagy Boldog István. De miért? Mi az az indok, ami miatt Lázár úgy döntött, hogy egyik pólusból a másikba költözik, mely pólus tagjainak szellemi színvonala "abdilvulhala Coca-Cola?" és a "Jézus jász volt" szintjén vannak?

A válasz kifejezetten egyszerű: Lázár önkéntesen tesz gesztusokat annak az Orbánnak, aki számára a jó politikus nem megoldani próbálja a problémákat, hanem minél inkább tüzet szítani, miközben az öltöny és az elegáns, tisztelettudó megjelenés helyett a disznóvágást, a pálinkát és a hozzá nem közel álló riporterek semmibe nézését kell preferálni. Lázár most viszont - akár önszántából, akár nem - pontosan az ellenkezőjét teszi annak, mint ami eddig kiemelte őt a pócsi mélységekben levő fideszesek közül. Ilyenkor senki ne higgye azt, hogy számomra Lázár valami elképesztő politikai number one lenne, de az évek alatt építgetett képét és kvalitásait párttársaihoz képest nem lehet elvitatni.

Számomra az összes ilyen videós ámokfutása egy bizonyíték arra, hogy a Fideszben minden Orbán Viktorról szól. Itt van egy ember, akinek párton belüli függetlensége, autoritersége talán mindenki másnál nagyobb és önmagában a személyisége sem arra vall, hogy jó pártkatonaként minden kérdésben bólogasson, az most az első nagy veresége után úgy húzza be a fejét és teszi meg a főnök összes ki és ki nem mondott kívánságát, ahogy azt elvárják egyébként az utolsó poros falu narancsos önkormányzati képviselőjétől is.

Lázár János beállt a sorba. Innentől majd heti rendszerességgel láthatjuk, ahogy boldogan újságolja nekünk, mennyire örülnek majd a gyerekei, ha bejelenti, hogy egy egész hétvégéje szabad lesz és elmehetnek majd kirándulni. Amellett, hogy félelmet nem ismerve közvetít a piszok-mocsok-migráns tengelybe rekedt Bécsből, megtudhatjuk majd, hogy szereti a kávéját, mi a kedvenc könyve és hol szeret a legjobban pihenni. Egyszóval végérvényesen olyan médiapolitikus lett belőle, amilyet Orbán mindig is szeretett volna. Győzelem.

2018. 03. 21.

Kommentek a szeretet erejéről