Nincs új a nap alatt. Pénteken a Parlament, pontosabban a Fidesz megszavazta a lex csicskaként elhíresült plakáttörvényt úgy, hogy még csak kétharmad sem kellett hozzá. Egy apró stiklivel, ámbár egyáltalán nem szabályosan ismét azt csinálhatják, amihez a legjobban értenek: az ellehetetlenítéshez.

Naiv embernek tartom magam és képes vagyok minden alkalommal, amikor a Fidesz valamivel kiborítja a bilit (mostanában több is volt ilyen), akkor kicsit reménykedek, hátha most egy darabig hátrébb tolják a kereszténydemokrata, nemzeti agaraikat és ha nem is csinálnak jót ennek az országnak, mivel nem tudnak, legalább csendben maradnak. Remélem nem kell mondani, mennyire szánalmas abban bízni, hogy a kormányod, egyúttal az országod inkább ne csináljon semmit, mert azzal többet tesz mindenkinek.

Tegnapelőtt Heineken botrány, tegnap CEU, ma plakáttörvény, holnap mi lesz? Észre kell vennünk, hogy amíg Orbánék legalább a 2010-2014-es ciklusban, vagy annak első két évében próbáltak ügyelni arra, „hogy demokratikusan csaljanak”, vagy legalább tegyenek úgy, egyértelmű, hogy mostanra ez egyáltalán nem foglalkoztatja őket pontosan azért, mert az átlagos Fidesz szavazó sem foglalkozik velük.

Kifejezetten sok kormánypárti szimpatizánst ismerek, és némelyikükön valóban azt látom, mintha nem lehetne opció az, hogy a ’18-as választásokra valaki másra adják az X-et, vagy ha nem akarják, egyszerűen nem mennek el.

Fotó: Népszava

Mintha némely nyugdíjas Stockholm-szindrómára jellemző tünetekkel küzdene és azt hiszi, ha a rendszerre szavaz és hangosan a rendszert támogatja, akkor egy másik szellemi síkra kerül, ahol talán jobban meg is becsülik, és nem ugyanazt a levegőt szívja, mint a szoci szomszédja vagy a számára teljesen ismeretlen nevű LMP-s ismerőse.

Erre remek példa a tavaly március 15-én, egy garázdaság miatt őrizetbe vett ember kiakadása, aki a rendőröknek, miközben őt bilincselték, torkaszakadtából kiabálta, hogy „Én az Orbán kormánnyal vagyok bazdmeg!” Ó igen! Ha az Orbán kormánnyal vagy drága barátom, akkor te tulajdonképpen mindent megtehetsz és nem vonatkoznak rád ugyanolyan törvények, mint a büdös MSZP-s meg kommunista csőcselékekre.

Hát hogy is lehettünk ennyire buta, ostoba fakabátok, ne haragudjon uram. Nem volt CÖF-ös kitűző vagy Fideszes lufi a kezében és nem láttuk, hogy Ön igazából ennek a kormánynak a támogatója, aki nem garázdaságot követett el, csak markánsabban fejezete ki az amúgy nagyon pozitív véleményét. Még egyszer elnézést kérjük, kárpótlásul kap két pluszpontot a Kubatov listán.

A Fidesz még az első évtizedében egy olyan erős szavazóbázist alakított ki, melynek tagjait még csak nem is foglalkoztatja az aktuálpolitika és a jelen helyzete, hiszen ezektől nyugodt szívvel el lehet tekinteni, ha a párt nemzeti, keresztény, konzervatív, vezetője határozott és ami a legpozitívabb mind közül, hogy a neve nem Gy-vel kezdődik és nem Pápán született.

De amilyen a közönség, olyanok a színészek is. Nem gondolnám, hogy az ellenzék ne értette volna meg, hogy értelmesebb lenne ennek a rengeteg minipártnak és néhány nagyobbnak összeállni, csak egyszerűen képtelenek felnőni ehhez a feladathoz és semmilyen kormányváltásért cserébe nem mondanak le a szánalmas, kicsinyes viselkedésükről. (Mondjuk a Gyurcsány-Botka gigantikus, megfilmesítésért ordító összecsapást speciel jogosnak érzem, ha valahogy sikerül valamilyen összefogás, ami most még csak távoli remény, annak Fletóék nélkül megtörténnie)

Szóval mindennek van oka és okozata. A kérdés csak az, hogy mikor vesszük észre, hogy olyan buták vagyunk, hogy még ezek a pörköltszaftban áztatott pólójú, sörhasú nagy kereszténydemokraták is jobban cselezgetnek, mint a tökkelütött ellenzék?

 2017. 06. 27..